Az Erasmus-pályázatunk első állomása Lanzarote szigete volt – a Kanári-szigetek negyedik legnagyobb, legészakibb és legkeletibb fekvésű szigete –, ahol a sziget fővárosába, Arrecife városába utazott 9, tizedik és tizenegyedik évfolyamos diák és két tanár (a város kb. 60 000 lakosával Lanzarote legnagyobb városa), hogy meglátogassák az Agustín Espinosa Gimnáziumot – Lanzarote első és legrégebbi, közel 100 éves középiskoláját, amelyet 1928-ban alapítottak –, és közösen dolgozzunk ki egy iskolai AI etikai kódexet, valamint fenntarthatósági problémákon gondolkodjunk együtt a helyi adottságokat megismerve.

Az iskolák bemutatása angolul folyt, majd a helyi diákok körbevezettek bennünket az iskola épületében. A vendégfogadó fiatalok a mi gyerekeinket szívesen és nagy örömmel fogadták, így beleláthatunk az ő életükbe, ami által sokkal jobban megismerhettük a kultúrájukat.

A hét során városnéző túrán meglátogattuk a helyi nevezetességeket, majd másnap buszra szállva a Timanfaya Nemzeti Parkba látogattunk el a vulkánok földjére. Utána a helyi szőlészetben (La Geria) megfigyeltük a különleges vulkanikus növénytermesztés módszerét és annak nehézségeit. A szigetet áthatja César Manrique művész munkássága, ami meghatározza az egész sziget stílusát. Ezeket az épületegyütteseket is volt szerencsénk meglátogatni és megtapasztalni, hogy az építészet és művészet mennyire jól együtt tud működni a természettel.

A délutáni szabadidőnket az óceán partján töltöttük, ahol a szörfösöket nézve ugráltunk a több méteres hullámokban. Este a helyi szokásoknak megfelelően piknikeztünk a parton a homokdűnék mögé bújva. Egy újabb napon Haria környékére utaztunk, ahol a növényzetet vizsgáltuk meg egy gyalogtúra keretében, majd a kaktuszkertbe látogattunk. Egy helyi kézműves sörfőzdében arról hallottunk előadást, hogy a vízgazdálkodás nehézségei ellenére is hogyan tudnak gazdaságosan termelni, hiszen a sziget nem rendelkezik édesvízzel. A nap végén különleges partszakaszon csodáltuk a morajló óceán habjait, ahogyan a monumentális sziklához csapódtak.

Szombaton a magyar csapat utolsó kirándulásán egy vulkáni láva által formált barlangban jártunk, majd Haria városában a helyi kézműves piacot néztük meg, végül a régi fővárosban, Teguise-ben ebédeltünk közösen.

Az iskolában zártuk le a spanyol út programját, ahol a mi fiaink beszálltak az iskola sakkszakkörébe és hatalmas sikert arattak. Nagyon büszkék vagyunk rájuk és az egész csapatra, hiszen jól megállták a helyüket, szuper prezentációkat készítettek és remekül működtek együtt a külföldi diákokkal.

Az utazó diákok: Bencze Barnabás, Bodnár Tamás, Büki Botond, Kmeczkó Zina, Lépi Luca, Lukács Dominik, Móri Márton, Ozorák Gréta, Tarján Benjamin

A kísérő tanárok: Kollár Borbála, Jenei Zsolt