A 8.évfolyam specializáció csoportom feladata az első félévben az volt, hogy találjanak maguknak egy olyan projektet, egy olyan célt, amit kifejtenek a művészet, azon belül is a kerámiázás nyelvén. Elsőre ez nehéznek és túl komplex feladatnak bizonyult, de végül nagyon szép és igényes alkotások születtek. Fontosnak tartom, hogy a tervezés folyamatát elsajátítsák, az úgynevezett “design thinking” metódust. Ez egy olyan sorvezető, aminek segítségével végig tudnak menni egy folyamaton a kutatástól a kivitelezésig. Ezt már nagyon sok helyen alkalmazzák, így maga az út volt a cél, nem feltétlenül a végeredmény. Ennek ellenére magas színvonalú tárgyak születtek, ami számomra külön öröm, mert jó látni a diákjaim fejlődését évről évre, ahogyan a kezük munkája fejlődik, alakul, ahogyan a személyiségük is egyre inkább kibontakozik.
Kintsugi – azaz a törött tárgy érték
Ha csupán röviden szeretnénk megfogalmazni, akkor a kintsugi/kincugi nem más, mint a törött kerámiák javításának művészete. Ez a japán művészet azonban sokkal több egy porított arannyal vagy éppen platinával való ragasztásnál és javításnál. Sokkal inkább filozófia, életbölcsesség, tanítás, hiszen a kintsugi a tárgy történeteként kezeli a törést, a sérülést. A felhasznált technika a ragasztással gyógyítja, javítja a hibákat, mégsem próbálja meg elrejteni azokat.
A kintsugi ezáltal igen értékes gondolatot közvetít: elfogadja, sőt, egyenesen szerethetővé teszi a hibásat, a tökéletlent.
teljes cikk: https://mindsetpszichologia.hu/kintsugi-az-aranyragasztas-muveszetenek-tanitasa-hetkoznapjaink-soran
Kintsugi projekt – Amikor a törött kerámia értékké válik
Az arannyal javított törések története a 8. évfolyam műhelyében
Projekt alapú tanulás a kerámiakészítésben
Mi történik, amikor a 8. évfolyamos diákok teljes szabadságot kapnak egy művészeti projekt megvalósításához? Eleinte talán bizonytalanság és a túl sok lehetőség okozta bénultság – de aztán valami egészen különleges születik.
Az első félévi specializációs órákon különleges feladatot kaptak a diákok: találjanak maguknak egy olyan projektet, célt, amit a kerámiaművészet nyelvén fogalmazhatnak meg. Ez az önálló projektválasztás eleinte nehéz és túl komplex kihívásnak bizonyult, de a folyamat során a diákok megtalálták saját hangjukat és irányukat.
Design thinking – a folyamat mint cél
A projekt során a hangsúly nem csupán a végeredményen volt, hanem a tervezés teljes folyamatán. A diákok a „design thinking” módszertanát követték, ami öt fő lépésből áll:
- Empátia – A probléma vagy igény mélyebb megértése
- Probléma-meghatározás – A valódi kihívás azonosítása
- Ötletelés – Kreatív megoldások keresése
- Prototípus-készítés – Az elképzelés fizikai megvalósítása
- Tesztelés – A prototípus próbája és finomítása
Ez a módszertan nem csak a művészetben, hanem az üzleti életben, a technológiában és számos más területen is használatos – így diákjaink egy valóban hasznos, életre szóló készséget sajátíthattak el.
Kintsugi – filozófia agyagból és aranyból
A különböző projektek közül kiemelkedett a japán kintsugi technika iránti érdeklődés. De mi is pontosan a kintsugi?
A kintsugi (vagy kincugi) a törött kerámiák javításának japán művészete. De ez sokkal több egyszerű javításnál. Amikor egy kerámia eltörik, nem eldobják vagy elrejtik a sérülést – hanem arannyal vagy platinával ragasztják össze, kiemelve és ünnepelve a törés vonalait.
A tökéletlenség elfogadásának művészete
A kintsugi mögött rejlő filozófia különösen értékes gondolatot közvetít:
- Elfogadja, sőt, kifejezetten értékessé teszi a hibásat, a tökéletlent
- A törést nem hibaként, hanem a tárgy történetének részeként kezeli
- A sérülések nem elrejtendő dolgok, hanem a megélt élet jelei
Ez a szemlélet különösen fontos lehet a kamaszkor időszakában, amikor a diákok gyakran küzdenek a tökéletesség elérhetetlen ideáljával.
A projekt megvalósítása
A diákok önállóan haladtak végig a kintsugi-projekt lépésein:
- Kutatás – Információgyűjtés a technikáról és filozófiáról
- Tervezés – Milyen kerámiatárgyat készítsenek, amit később „javítani” fognak?
- Kivitelezés – A kerámia elkészítése, szárítása, égetése
- Törés – A kész tárgy szándékos eltörése (ami nem is olyan egyszerű)
- Javítás – A darabok összeillesztése aranyporral kevert ragasztóval
Ez a folyamat különleges tanulási élményt jelentett, hiszen a diákoknak tudatosan kellett szembenézniük azzal a gondolattal, hogy a nagy gonddal elkészített alkotásukat el fogják törni.
Alkotás és személyiségfejlődés kéz a kézben
Különösen örömteli látni, ahogy évről évre fejlődik a diákok kézügyessége, technikai tudása, és velük együtt személyiségük is egyre inkább kibontakozik. A kintsugi projekt különösen alkalmas volt arra, hogy a diákok:
- Megtapasztalják a türelem és precizitás fontosságát
- Tanuljanak a hibákból és a váratlan fordulatokból
- Elfogadóbbá váljanak a tökéletlenségekkel szemben
- Képesek legyenek a „kudarcot” a folyamat értékes részének tekinteni
Bár a hangsúly a folyamaton volt, a végeredmény sem maradt el – magas színvonalú, gyönyörű alkotások születtek, amelyek méltán váltottak ki elismerést.
A kintsugi üzenete mindennapjainkban
A kintsugi filozófiája túlmutat a kerámiakészítésen. Ahogy a Mindset Pszichológia cikkében is olvasható, ez a szemlélet a mindennapjainkban is alkalmazható:
„A kintsugi ezáltal igen értékes gondolatot közvetít: elfogadja, sőt, egyenesen szerethetővé teszi a hibásat, a tökéletlent.”
Ez az üzenet nemcsak a tárgyainkra, hanem önmagunkra és egymásra is vonatkoztatható – talán ez a projekt legértékesebb tanulsága.
Műhelyvezető: Kollár Bori
Résztvevők: 8. évfolyam specializációs csoport
Időszak: 2024/25-ös tanév első féléve