Szeretem a művészeti projekteket valami történethez, tanulsághoz vagy esetleg olyan háttér tudáshoz, tudományos történethez kötni, amivel más területeket is be tudunk kapcsolni a tanulási folyamatba. Így történt, hogy hoztam a 9-10. évfolyam specializáció órára egy történetet, amit én humánökológia tanulmányaim során hallottam. A Húsvét – szigetek (Rapa Nui )lakosságáról szólt a történet, hogy hogyan sikerült önmagukat elpusztítani azáltal, hogy túlnövekedett a népességük. A feladat pedig az volt, hogy az ott található Moai szobrokat kellett újragondolni és az iskolai építkezések során megmaradt itong téglákból szobrokat kellett készíteni, majd Kele István tanár úr bevezette őket a mikrocementezés világába, amivel egy finomabb, szoborszerűbb felületet hoztunk létre.
A szobrokról itt olvasható több információ: https://hu.wikipedia.org/wiki/Moai
Moai szobrok újragondolva – Amikor a művészet találkozik a környezettudatossággal
Hogyan készültek a Rapa Nui legendás szobrainak modern verziói itong téglából?
Művészet és történelem találkozása
Milyen izgalmas, amikor egy művészeti projekt túlmutat önmagán! A 9-10. évfolyam ART specializációs óráján ezt tapasztalhatták meg a diákok, amikor a legendás Húsvét-szigeti Moai szobrok történetével és újraértelmezésével foglalkoztak.
A Rapa Nui tanulsága – Környezeti összeomlás első kézből
Miért pont a Moai szobrok? A Húsvét-sziget (Rapa Nui) története az egyik legtanulságosabb példa arra, hogyan képes egy társadalom saját környezetét és ezáltal önmagát is elpusztítani:
- A sziget egykor erdőkkel borított paradicsom volt
- A népesség növekedésével egyre több fát vágtak ki
- A hatalmas Moai szobrok szállításához erdőket irtottak ki
- A túlzott erőforrás-használat teljes környezeti összeomláshoz vezetett
Ez a történet, amit humánökológiai tanulmányaim során ismertem meg, tökéletes kiindulópont volt egy többrétegű művészeti projekthez.
Újrahasznosított anyagok – Művészet fenntartható módon
A diákok feladata az volt, hogy saját Moai szobrokat alkossanak – de nem akármilyen anyagból! Az iskolai építkezések során megmaradt itong téglákat használtuk alapanyagként. Így a projekt része lett:
- Az újrahasznosítás gyakorlása
- Fenntartható szemlélet átadása
- Környezettudatos gondolkodás fejlesztése
Ez szép párhuzam a Rapa Nui történetével – míg ők feláldozták környezetüket a szobrokért, mi a környezetbarát megoldást választottuk.
Itongból művészet – A folyamat lépései
- Ismerkedés a történettel – A diákok megismerték a Moai szobrok kulturális jelentőségét és a hozzájuk kapcsolódó környezeti tanulságot
- Tervezés – Vázlatok, rajzok készítése a saját Moai-koncepciójukról
- Faragás – Az itong téglák megmunkálása, formába hozása
- Finomítás – Kele István tanár úr vezetésével a mikrocementezés technikájának elsajátítása
- Befejezés – A szobrok felületének finomítása, véglegesítése
Mikrocementezés – Amikor a technika találkozik a művészettel
A projekt különleges részét képezte a mikrocementezés technikájának megismerése. Ez a folyamat lehetővé tette, hogy:
- Finomabb, szoborszerű felületet hozzunk létre
- Részletgazdagabb alkotások születhessenek
- A diákok új anyaggal és technikával ismerkedjenek meg
Kele István tanár úr vezetésével a diákok magabiztosan alkalmazták ezt az új tudást, így a nyers itong téglákból valódi műalkotások születtek.
Több mint művészet – Komplex tanulási élmény
Ez a projekt tökéletesen példázza, hogyan lehet összekapcsolni:
- A művészeti tevékenységet
- A történelmi és kulturális ismereteket
- A környezettudatos gondolkodást
- Az újrahasznosítás gyakorlatát
A végeredmény? Nemcsak gyönyörű szobrok, hanem elgondolkodtató, többrétegű alkotások, amelyek magukban hordozzák a Húsvét-sziget lakosságának tanulságos történetét is.
Műhelyvezető tanárok: Kollár Bori és Kele István
Résztvevők: 9-10. évfolyam ART specializáció
Időszak: 2025 tavasz