Büszkeség és boldogság: a Creascola első szalagavatója
Nagy mérföldkőhöz érkezett iskolánk. A 2020-ban indult Nyolcosztályos Gimnázium legidősebb diákjai idén ballagnak el tőlünk – 23 fiatal, aki hamarosan kilép a nagybetűs életbe, leérettségizik, nyelvvizsgát szerez, és elindul álmai útján.
Majd egy évnyi készülés
A mi 12.a osztályunk nem vette félvállról ezt az estét. Közel egy évvel korábban már elkezdték keresni a tökéletes helyszínt – és joggal, hiszen annak ellenére, hogy csak egyetlen ballagó osztályunk volt, közel 400 vendégre számítottunk. Ez az előrelátás és komolyan vétel már önmagában is sokat elmond róluk.
Ahogyan az a Creascola diákjaitól megszokott, szinte mindent saját kezükbe vettek. Ők találták meg a helyszínt, ők szervezték meg a tánctanárokat, ők választották ki az estélyi ruhát és a keringős fehér báli ruhákat és frakkokat. Ők találták ki, ki milyen zenére hogyan szeretnének táncolni, milyen műsorelemek legyenek benne. Elkészítették a saját történetüket bemutató, egyáltalán nem rövid kisfilmet – és hogy a humor se maradjon el, a 11.a osztály egy James Bond ihletésű, vicces nyomozós filmmel köszöntötte az ünnepelteket, amelynek természetesen a szalagőrző és a szalagtépő volt a főszereplője.
Egy egész nap a kulisszák mögött
De mielőtt a vendégek megérkeztek, volt még egy fél nap – a próbák, a dekoráció, az utolsó simítások, a szalagtűzős ruhák néha kihívást jelentő megfékezése. Ebben Kövi Dániel osztályfőnök és Lódi Lilien osztályfőnök-helyettes jelenléte és helytállása nélkülözhetetlen volt. Ott voltak és teljes erőbedobással vezényelték le a próbákat, eligazítottak, bátorítottak, és amikor a közös tánc következett, ahol Kövi tanár úr is a parkettre léptek – mert ez az osztály és ez az iskola ilyen. Nem a távolból szurkolunk, hanem együtt csinálunk mindent.
A háttér hősei: 11.a osztály
Egy ilyen est azonban nem csak a színpadon dől el. A 11.a osztály tanulói ezúttal nemcsak a James Bond-os filmjükkel arattak sikert, hanem a kulisszák mögött is nélkülözhetetlen szerepet játszottak. A regisztrációnál, a ruhatárban és a vendégek eligazításában egyaránt ott voltak – lelkiismeretesen, mosolyogva, észrevétlenül. Az a fajta munka ez, amit kevesen látnak, de mindenki megérez.
Külön gratulálunk az est műsorvezetőinek, Szeder Zalánnak és Nirnsee Mátyásnak – szintén 11.a osztályos diákoknak –, akik közel 2,5 órán át vezették le az ünnepélyt. Lazán, humorosan, de profin. Nem kis feladat egy ekkora eseményt kézben tartani, ők mégis úgy csinálták, mintha ez a legtermészetesebb dolog lenne a világon. A 12.a szerencsés, hogy ilyen iskolatársai vannak – és mi is büszkék vagyunk a 11.a osztályra.
Az este
A büszke szülők, testvérek, nagyszülők és barátok zsúfolásig töltötték meg a hatalmas termet. Különösen megható volt, hogy jelen volt az iskola alapító igazgatója, Papp György, és az osztály korábbi osztályfőnöke, Rátvay-Nagy Dániel is – akik nélkül ez a 23 út talán egészen máshogy indult volna el. Ludescher Mónika, a Creascola igazgatója megható köszöntőt mondott a ballagóknak, míg Dr. Henn Péter „útnak indította” az érettségi előtt álló diákokat.
A megható köszöntők után a tanári kar is tartogatott egy meglepetést: közös énekkel – Csapó Tamás vezényletével közel harmincan – búcsúztak a diákoktól: „Ugye, mi jó tanárok vagyunk!…” – és ezzel végleg nem maradt szem szárazon a teremben. Mert igen: rengeteg mosolyt csalt az arcunkra ez az este, és néha egy-egy könnycseppet is elmorzsoltunk. Nem szégyen bevallani.
Az est fénypontjai a színpadon
A műsor három pillanata külön is megérdemel néhány mondatot.
12.a osztályos Bódi Bettina diákunk és táncpartnere latin versenytánca elegáns, precíz és lenyűgöző volt – a terem elhallgatott, mindenki csak nézett, és a taps a végén magától robbant ki.
Ugyanilyen emlékezetes volt az a pillanat, amikor Schopf Eszter végzős diákunk leült a zongora elé, és elkezdte játszani a Házibuli film ikonikus dalát, a Your Eyes-t – amely sokunkat a felejthetetlen és gondtalan diákévekre emlékeztetett. Amikor egy apró hiba csúszott az előadásba, angolul kért elnézést a közönségtől – azzal a természetes bájjal és önmaga iránti humorral, ami csak az igazán bátor fellépőkre jellemző. A terem szerette érte, és mi nem kevésbé.
Az est talán legváratlanabb – és leghangosabb – meglepetése azonban a Creascola School Band heavy metal fellépése volt. A mi diákjaink. A mi iskolánk. És igen, tényleg szaggatták a húrokat. Az a fajta energia töltötte be a termet, ami emlékeztet arra, hogy ebben az iskolában minden tehetségnek helye van – a keringőtől a riffekig.
Hamisítatlanul Ti voltatok
Gyönyörűek voltatok a színpadon – akár rappeltetek, akár keringőt táncoltatok. De ami a leginkább megmaradt bennünk, az nem a ruha vagy a koreográfia volt, hanem az egymásra vetett pillantásaitok, a mosolyotok, a pacsik, az ölelések, a taps, amivel egymást biztattátok. Annyira önmagatok voltatok – és ez a legtöbb, amit egy iskola kívánhat a diákjainak.
Az este végén aztán valami egészen különleges következett: a rokonok felkérhették a színpadon a végzősdiákot egy táncra, majd a profi fotós előtt közös családi és baráti fotókban örökítették meg ezt a pillanatot. Mert ez az este nem csak a 23 diáké volt – hanem mindazoké, akik végigkísérték őket idáig.
Kövi Dániel és Lódi Lilien számára ez az este valószínűleg különleges érzéseket hozott. A szalagavató még nem az igazi búcsú – az érettségi és a ballagás majd meghozza azt –, de a diákoktól vett elválásszele már biztosan megérintette őket ezen az estén. Az a fajta érzés, amit csak az tud igazán átélni, aki éveken át valódi szívvel kísér végig egy osztályt.
Büszkék vagyunk rátok, 12.a! Kívánunk nektek sikeres érettségit, teljesülő álmokat, és azt, hogy az elképzelt életetek a legjobb irányba induljon el.
Jövőre felkészül Marton Tamás tanár úr 11.a osztálya. Már alig várjuk!
